Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
A fővárosi önkormányzat újra a kormány asztalára teszi az Európai Beruházási Bankhoz benyújtandó fejlesztési hitel programcsomagját - közölte a főpolgármester csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely hozzátette: abból ötven új trolibusz és ötven villamos beszerzését valósítanák meg, ezzel másfél millió ember közlekedését javítanák, és 19 kerületben állítanának forgalomba új járműveket. Úgy fogalmazott: komolytalanok azok a kormányzati ígéretek, amelyek (...) elhangzanak a főváros fejlesztésével kapcsolatban.
Az 50 milliárd forintos keret több mint kétszeresére érkezett támogatási igény a vállalkozások technológiai megújulását segítő pályázaton, ezért a kormány további 50 milliárd forinttal duplájára emeli az eredeti keretösszeget – jelentette be Varga Mihály a Gazdasági Kabinet ülését követően. A pénzügyminiszter kiemelte: a járvány elleni győztes csata után most a gazdaság újraindításának van itt az ideje, ezért a kormány minden életképes, fejleszteni kívánó magyar vállalkozást támogat az újraindulásban. A felhívásra közel 4500 cégtől érkezett pályázat 105 milliárd forint értékben.
"Péntektől érhető el a Magyar, High-tech és Zöld szuperkonstrukció, amely azért egyedülálló a magyar gazdaságfejlesztés történetében, mert a hazai vállalkozások azonos tartalmú, 70 százalékos támogatásintenzitású felhívásra pályázhatnak, függetlenül attól, hogy az ország melyik pontján működnek. Ezúttal tehát nemcsak a vidéki, hanem a budapesti és Pest megyei vállalkozások is fejlesztési forráshoz juthatnak hatékonyságnövelő fejlesztéseik megvalósításához” – mondta el György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Ma reggel 9 órától megnyílik az úttörő uniós pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére, lényegében eszközbeszerzésére, ami abban különleges, hogy a fejlesztés eredményességétől függ majd a feltételesen visszatérítendő támogatás aránya. Így kapnak tehát ösztönzést a cégek a minél nagyobb hatékonyságra és odafigyelésre a projekt megvalósítása során.
Az eddigi 11,76 milliárdról 7,8 milliárd forintra, azaz egyharmadával vágták a Pest megyei cégek megújuló energiás épületenergetikai fejlesztéseit támogató uniós pályázat keretét, így az eredetileg megcélzott 170-320 cég helyett mindössze 50-110 cég nyerhet támogatást – derült ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből. Emiatt a fejlesztésekkel elérhető gazdasági hatásokat, azaz megcélzott indikátorokat is jócskán csökkentették, igaz az így felszabaduló támogatási keret más pályázatok fejlesztéseit támogathatja.
Megjelent ma reggel a korábban már beharangozott, úttörő uniós pályázat a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésére, amelynek lényege, hogy a fejlesztés eredményességétől függ majd a feltételesen visszatérítendő támogatás aránya, azaz így kapnak ösztönzést a cégek a minél nagyobb hatékonyságra és odafigyelére a projekt megvalósítása során.
A három év alatt 25 milliárd forintosra megnövelt Kecskemét Fejlődéséért Alapnál 10 milliárd forintos tőkeleszállítást rendelt el a magyar kormány egy friss kormányhatározat szerint és ezzel együtt jóváhagyta, hogy ezt a felszabaduló pénzt áttegyék az újonnan létrehozott Kecskemét Városfejlesztési Alapba. Teljesen átalakult tehát a visszatérítendő uniós forrásokból táplálkozó, az egész országban, sőt a kelet-közép-európai régióban úttörő projektnek számító konstrukció működése, amelynek kereteiről egy júniusi interjú segítégével már beszámolt a Portfolio.
Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.
Jó ötlet lecserélni a vissza nem térítendő támogatásokat hitellel és pénzügyi eszközökkel többek között az agrár- és közlekedési beruházások finanszírozásánál - ezt jelentette ki az Európai Unió bankjának elnöke egy tegnapi brüsszeli eseményen a Bruxinfo tudósítása szerint.
Egyértelműen torzítja a források hatékony allokációját, felerősíti a cégek gyengeségét, így inkább a versenyképesség ellen hatnak a vissza nem térítendő uniós források a magyarországi cégek körében - ilyen és ehhez hasonló kemény kritikákat fogalmaztak meg a Millennium Intézet EU-források magyarországi hatásait körbejáró mai konferenciáján a szakértők. Az ipar helyett a szolgáltató szektorba, illetve az oktatás-képzés területére kellene nagyobb forrásokat csoportosítani, mert azok a gépek, amelyeket mostanában pályázati pénzből vesznek a cégek, néhány év múlva elavulnak, helyüket pedig idővel a robotok úgyis kiszorítják - hangoztatták. Az amortizáció elszámolása komoly veszélyt jelent a több százmilliónyi EU-pénzt elnyert cégeknek, hírek szerint nagy magyar informatikai cégeket is ez vitt mostanra a csőd szélére.
Ha több mint 25 millió forintnyi hitelalapú, vagy részben hitelalapú uniós támogatásból valósít meg egy cég beszerzést, akkor már nem kell lefolytatnia közbeszerzést - derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet frakciótagként kedden nyújtott be a parlamentbe Lázár János. A módosító indítvány tehát tovább lazítja a 25 milliós korlát eredetileg szigorú követelményrendszerét, és ezzel párhuzamosan a versenyjogi okok miatt jogerősen elmarasztalt cégek számára is puhulna a tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
Több hete tartó bizonytalanság után ma azt jelentette be a Miniszterelnökség, hogy az augusztusban beígért, 40%-nyi vissza nem térítendő uniós támogatás helyett 66%-nyi részarányban lényegében ingyenhitelt biztosít a kormány a magáningatlanok energetikai korszerűsítésére. A fennmaradó egyharmadnyi részt a családoknak maguknak kell előteremteni az ilyen beruházások megvalósításához, igaz ez alacsonyabb az augusztusban jelzett 45%-nál.
Az eddigi 830 milliárd forintos tervvel ellentétben 100 milliárd forinttal több gazdaságfejlesztési pályázatot hirdethet meg a kormány még idén, így a 7 évre szóló keret egyharmadát "nyitná ki" - számolt be a ma reggeli Napi Gazdaság egy keddi rendezvényen elhangzott fontos bejelentésről. A vállalkozások már a nyáron 18 fajta pályázat megjelenésére számíthatnak. Fontos, egyúttal kedvező döntés, hogy a kormány meghallgatta a szakmai érveket és a hétfői közlés szerint eltörölték az eddig kiírt kapacitásbővítési pályázati kiírásból a mérlegfőösszegre vonatkozó, egyébként megkérdőjelezhető értelmű elvárást.
"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.